A hitelkockázatok megfelelő kezelése többek között a legrosszabbra, azon belül is elsődlegesen az ügyfél fizetésképtelenségére való felkészülést jelenti. A megfelelő hitelkockázat-kezelés és védelem nélkül pedig gyorsan veszélyessé válhatnak a felmerülő hitelkockázatok.

Ebből a cikkből megtudhatja, mi a hitelkockázat, hogyan végezhető hitelkockázat-elemzés, és mi a legjobb hitelkockázat-csökkentési módszer.

A hitelkockázat úgy határozható meg, mint az adósságnak az adós nemfizetés miatti nemteljesítésének kockázata. Hitelre értékesítés esetén ezt az alapvető kockázatot figyelembe kell venni az üzleti kockázatkezelés során.

A hitelkockázat alapja lényegében mindig ugyanaz: az ügyfelet fizetésképtelenség fenyegeti, és képtelen teljesíteni tartozásait, különösen a szállítóinak.

Az üzleti fizetésképtelenségnek különféle okai lehetnek a rossz pénzforgalom-gazdálkodástól a csődön (és a fizetésképtelenségek dominóhatásán) át a túlzott költekezésig. A vállalkozás fizetésképtelenséggel szembeni védelméhez ezért pontos hitelkockázat-értékelésre van szükség.

Ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, akkor csődeljárást kezdeményezhet. Ennek a jogi adósságátütemezési eljárásnak az a célja, hogy a vállalat kifizethesse adósságait és folytathassa tevékenységét.

Országtól függően a csődeljárásnak számos formája és különböző szakaszai lehetnek: belső átszervezés, csődgondnok kijelölése, az adósságok újratárgyalása a hitelezőkkel stb.

Ezen eljárások keretében jogszerűen követelhető a kereskedelmi tartozás megfizetése, néha még akkor is, ha az még nem esedékes.

A végső cél a vállalat végleges felszámolásának elkerülése, ami akkor történik, ha a vállalat eszközei már nem elegendők az összes tartozás kifizetésére.

A hitelkockázat fogalmának megismerése után nézzük a hitelkockázat-elemzés során nehezebben előre jelezhető eseteket.

Például: Ön kereskedelmi hitelt nyújtott egy olyan ügyfélnek, amely könyvelési csalással elrejti üzleti vagy pénzügyi helyzetének kulcsfontosságú elemeit. Számlái hamísítva lettek, és a fizetés esedékességekor nem tükrözik fizetési képességét.

Természetesen ez gyakran a menedzsment vagy a vezetők műve, mivel csakis nekik van lehetőségük a könyvelés kozmetikázására.

A számviteli manipuláció egészen a csődcsalásig is elmehet: lehetővé teszi ugyanis a vezetők számára, hogy csalárd műveletekkel (eszközök eltitkolása, a kötelezettségek fiktív vagy romboló mértékű növelése...) előidézzék a vállalat felszámolását. A jogszerű csőd olykor „stratégiai” is lehet.

A cél a vállalat adósságának csökkentése vagy a kilépés a meglévő szerződésekből, például a kifizetetlen szállítókkal kötött szerződésekből.

A csalást néha harmadik felek követik el, például „álszállítói” csalás esetében: egy hacker kihasználja az Ön ügyfele számára kereskedelmi hitel keretében adott fizetési határidőt, hogy ellopja az Ön személyazonosságát, és az Ön banki adatait a sajátjára cserélje.

Máskor maga az ügylet lesz hackelés áldozata, ami gyakran nem biztonságos fizetési módoknál fordul elő. Az egyre kifinomultabb kibercsalási technológiák egyre gyakoribbá és nehezebben megelőzhetővé teszik az ilyen típusú csalást (tudjon meg többet az üzleti csalás elleni védelemről).

Az ügyfél fizetésképtelensége esetén Ön inkább a jogra, és nem a szerződésre támaszkodik. Az Ön hitelkockázat-kezelési stratégiájának a hatályos nemzeti jogszabályok mélyreható ismeretén kell alapulnia.

Az adósságtörlesztés szempontjából mindenekelőtt tisztában kell lennie a szállítói pozíciójával – az egyéb hitelezők közé tartoznak általában a munkavállalók, a bankok, az adóhatóságok stb. is.

Egyes hitelezők adott esetben kedvezményes fizetési jogot is kialkudtak (kedvezményes hitelező), vagy hitelüket biztosítékhoz kötötték (biztosított hitelező).

A kereskedelmi jog gyakran összetett és országonként nagymértékben eltérő. Önnek még a csődeljárás előtt tájékozódnia kell a jogai érvényesítésének és hitele visszaszerzésének jogi lehetőségeiről.

A kisvállalkozásoknak gyakran nincs saját erőforrásuk arra, hogy nehézségek esetén kezeljék a kétes kinnlevőségeket. Országkockázati jelentéseink  mélyrehatóan bemutatják a helyi gyakorlatokat, és támpontokat adhatnak az eredményes hitelkockázat-értékeléshez.

A régi mondás szerint: jobb félni, mint megijedni. A rendszeres hitelkockázat-elemzés kulcsfontosságú. Ezért a kereskedelmi hitelezés előtt szilárd és kiegyensúlyozott hitelkockázat-kezelési folyamatot kell kialakítania vállalatán belül, és nyomon kell követnie pénzforgalmát.

Kulcsfontosságú, hogy tudja, kivel áll kapcsolatban: gondoskodjon ügyfele hitelképességének felméréséről, tárgyaljon egyértelmű és megfelelő számlafizetési feltételekről. A késedelmes fizetések elkerülése és behajtása érdekében megbízható belső hitelkockázat-csökkentési folyamatokat is kidolgozhat.

Az ügyfél-hitelkeretek meghatározása szintén bevált gyakorlat: ebben az esetben az Ön által nyújtott hitel összege nem haladhat meg egy bizonyos értéket. Az ügyfélhitelkeretek kiszámításának általános módszerei a következők:

  • Az ügyfél nettó vagyona (eszközei mínusz a kötelezettségei) valamekkora százalékos arányának meghatározása, jellemzően 10% körül.
  • Az ügyfél korábbi kereskedelmi referenciáinak felhasználása (amelyek jellemzően megtalálhatók a hiteljelentésben), és középérték kiválasztása a hitelezési előzményekből.
  • Az ügyfél valós igényeinek becslése, és a kapott eredmény betartása.

Egy másik hitelkockázat-csökkentési lehetőség: mindig legyen vészhelyzeti készpénztartaléka.

A hitelkockázat-kezelés azonban olykor nem elég vállalkozása megvédéséhez.  A kereskedelmi hitelbiztosítás továbbra is a legmegbízhatóbb módja annak, hogy megvédje cash-flow-ját a fizetésképtelenségi kockázattól, és – a behajthatatlan követelésekért kapott kártérítéssel – jelentősen korlátozza az ilyen előre nem látható hitelkockázati események okozta károkat.